Napfényes Spanyolország

MADRID, A VÁROS, AMI SOHA NEM ALSZIK
Egy nyaralás története, 2012. 09. 28 – 2012. 10. 07.

7. nap

Paseo del Prado - Múzeumlátogatás

A mai nap úgy terveztük, hogy megnézzük a Prado múzeumot, de végül máshogy alakult.
A Noviciado metróállomásról indultunk a 2-es metróval a Banco de Espana megállóig, ami a Plaza de la Cibelesen található. Újra megcsodáltuk a Városháza gyönyörű épületét és az előtte álló csodálatos szökőkutat, a Kübelé Istennőnek szentelt emlékművel. Most sikerült jobb fotókat készítenünk róla, mint a múltkor, ezért annak ellenére, hogy 2 nappal ezelőtt már írtam róla, most ismét közzéteszek két fotót.

A Városháza épülete a Plaza de la Cibelesen

Kübelé-kút

A Paseo del Prado-n indultunk el, elvileg a Prado múzeum felé, de pont útba esett a Thyssen-Bornemisza Múzeum és úgy döntöttünk, bemegyünk és megnézzük.
A Villahermosa-palota fogadja be a Madrid második legfontosabbnak tartott műgyűjteményét, a Thyssen-Bornemisza Múzeumot. A palota fénykorát a 19. században élte – pompás bálok és szalonok színtere volt. Jelenlegi funkcióját egy nagyszabású átépítés során kapta. A gyűjtemény a Thyssen-Bornemisza család tulajdonában volt egy Lugano melletti helyen, ám a spanyol állam 1988-ban megegyezett a családdal, amely engedélyezte, hogy a gyűjtemény mintegy 800 darabját Spanyolországban állítsák ki. A múzeumot 1992-ben nyitotta meg a spanyol királyi pár.
A bejárati csarnokban kiállított 4 hatalmas portré a Thyssen bárókat és a királyi párt mutatja be. Itt csodálhatjuk meg Tintoretto A paradicsom c. képét, egy 16. századi francia és egy 17. századi perzsa faliszőnyeget, valamint Rodin 4 márványszobrát.
Ezután megnéztük az első emeleti kiállítást, ahol amerikai, holland és más európai festők képét láthattuk és különböző festészeti stílusokat. A második emelet számunkra nem volt túl érdekes, itt többnyire vallási témájú képek voltak. Nem is néztünk meg mindegyik termet, csak gyorsan végigszaladtunk rajtuk. Ezt követően visszamentünk a legalsó szintre, ahol időszaki kiállításoknak helyet adó terem található.
Sajnos fotózni nem lehetett a múzeum belsejében.

Belépőjegy a múzeumba

A Múzeum udvara

A Múzeumnak helyt adó Villahermosa-palota épülete

A Múzeum pálmafákkal ékesített kertje

A Múzeumtól nem messze, a Plaza de Cánovas del Castillo-n található a Neptun-kút. A monumentális kút fő alakja a tenger istene. Háromágú szigonyával kezében tengeri csikók húzta, kagylóból készült kocsiján szeli a habokat.

Plaza de Cánovas del Castillo a Neptun-kúttal

Neptun-kút

A Plaza de Cánovas del Castillot övező épületek

Mivel a múzeumban eléggé elidőztünk és az ebédidő már jócskán elmúlt, így a Prado meglátogatását elvetettük, inkább kerestünk egy éttermet. Először szétnéztünk a Plaza de Cánovas del Castillo környékén, de mivel nem találtunk semmi szimpatikus kajáldát, így az egyik mellékutca, a Calle de las Huertas felé mentünk. Az utca érdekessége, hogy időnként egy-egy idézettel találkozhat az arra látogató, amit arany betűkkel írtak az utca kövébe. Sajnos néhol már eléggé meg volt kopva az írás, de még így is jól mutattak. A Barrio de las letras, azaz a Betűk negyedének hívják ezt a városrészt. Nem mentünk teljesen végig az utcán, de így is láttunk pár idézetet.

„Madrid, Castillo famoso
que al rey moro alivia el miedo,
arde en fiestas en su coso,
por ser el natal dichoso
de Alimenón de Toledo.”

/Fiesta de Toros en Madrid – Nicolás Fernández de Moratín/

Ez egy XI. században íródott versike, címe: Bikaünnep Madridban. Magyarul így hangzik:

„Madrid, híres kastély
mely a mór királynak félelmét enyhíti,
az aréna ünnepi lázban ég
mert a toledói Alimenón
szerencsés szülőhelye ez.”

A Calle de las Huertas egyik idézete

A Calle de las Huertas

„Ve aquí los frutos de la educación. Esto es lo que se llama criar bien a una niña: enseñarla a que desmienta y oculte las pasiones más inocentes con una pérfida disimulación.”

/El Sí de las niñas – Leandro Fernández de Moratín/

Ez pedig Leandro Fernández de Moratín A lányok igene c. színművéből egy részlet:

„Itt látom a nevelés gyümölcseit. Ez jelenti azt, hogy jól felnevelni egy kislányt, megmutatni neki, amit kétségbe von és alattomos színleléssel eltakarni előle a legártatlanabb szenvedélyeket is.”

A Calle de las Huertas egyik idézete

„¿No se lee en este país porque no se escribe, o no se escribe porque no se lee?
Esa breve dudilla se me ofrece por hoy, y nada más. Terrible y triste cosa me parece escribir lo que no ha de ser leído...”

/Carta a Andrés – Mariano José de Larra/

Mariano José de Larra Andrésnek írott leveléből egy idézet:

„Azért nem olvasnak ebben az országban, mert nem írnak, vagy azért nem írnak, mert nem olvasnak?
Ez a kétség tárul fel bennem manapság, semmi más. Szörnyű és szomorú dolognak tűnik számomra írni, úgy hogy nem fogják elolvasni.”

A Calle de las Huertas egyik idézete

A Calle de las Huertas

„Con diez cañones por banda,
viento en popa a toda vela,
no corta el mar sino vuela
un velero bergantín…”

/Canción del Pirata – José de Espronceda/

És végezetül José de Espronceda A kalóz éneke c. költeményéből:

„Tíz ágyúval a hajó oldalán,
hátszél hajtja a vitorlát
a tenger nem akadályozza, hanem repíti
a kétárbocos gyors vitorlást…”

A Calle de las Huertas egyik idézete

A Calle de las Huertas

Végül a Cervecería Pasodoble, azaz a Pasodoble sörözőben ebédeltünk, a választás ezért esett erre, mert mikor elmentünk mellette a kezünkbe nyomtak egy cédulát, melyen a napi menüt ajánlották. Mivel úgysem találtunk szimpatikusabb éttermet emellett döntöttünk. Én kubai rizst ettem tejszínes csirkével. A rizs nem annyira ízlett, de a csirke finom volt. A pincér kérdezgetett minket, hogy honnan jöttünk, meg hogy szép hely-e Magyarország. Andalúziai nyelvjárásban beszélt, úgyhogy kicsit nehéz volt megérteni mit mond. Talán eddig ez volt az egyik legkedvesebb vendéglátás Madridban tartózkodásunk idején.

Még egy utolsó kép a Calle de las Huertasról:

A Calle de las Huertas motorokkal teli utcarészlete

Elindulva visszafelé a Prado irányában, a Plaza Platería Martínez-en megnéztük a Cuatro fuentes-t, azaz a Négy kutat. Ez nem más, mint 4 db kisebb méretű, egyforma szökőkút, melyek egy képzeletbeli képformát alkotnak. Egy kehely felett pihenő és delfint ölelő kisfiút ábrázolnak. A víz a delfin szájából tör elő.

A Négy kút egyike

A vizet köpő delfin a kút tetején

Plaza Platería Martínez és a Négy kút egyike

A Négy kút egyike

A Plaza Platería Martínez

A Plaza Platería Martínez környéke

Ha már belülről nem sikerült megnéznünk a Pradot, legalább kívülről szerettük volna, úgyhogy abban az irányban haladtunk tovább. Bár még nyitva volt, mikor érkeztünk, sőt du. 6 órától ingyenes volt a belépés, de 1-2 óra erre kevés, így nem is próbálkoztunk vele.

A Prado környéke

A Prado környéke a Goya szoborral

A Prado épülete az egyik legszebb klasszicista palota Madridban.A főhomlokzat középső portikuszát hat toszkán oszlop tartja, fölöttük a magas attikát dombormű díszíti.

Prado

A Prado környéke

Goya szobra a Prado északi bejárata előtt található, amit Goya-kapunak neveznek. A talapzaton a Meztelen Maya reprodukciója is feltűnik.

Goya szobor

A Goya szobor

A Murillo szobor a Prado déli homlokzata előtt áll.

A Prado és a Murillo szobor

Murillo szobor

Kicsit távolabb utcai árusok sora késztetett minket megállásra. Itt 1-1 bikás pólót vásároltunk, valamint egy spanyol zászló színeiből álló nyakba akasztható kulcstartót.

Készítettünk két fotót az utcán sétálókat szórakoztató fej nélküli emberről:

Attila kezet fog a fej nélküli emberrel

Attila és a fej nélküli ember

Tovább haladva Madrid talán egyik legszebb utcáján, a Carrera de San Jerónimo-n, a Szent Jeromos templom tárul elénk /Iglesia de San Jerónimo/, ami egykor a spanyol királyok koronázó temploma volt. A templomhoz régen egy kolostor is tartozott, ám ez az épület a polgárháború alatt teljesen megsemmisült.

A Szent Jeromos templom

A templomot belülről is megtekintettük, íme néhány fotó:

A Szent Jeromos templom szobrai

A Szent Jeromos templom belülről

A templom jobb oldalán egy érdekes bronzkapuval díszített épületet láthattunk.

Épület a Szent Jeromos templom mellett

A Szent Jeromos templom környéke

Épület a Szent Jeromos templom bal oldalán

A Plaza de las Cortes-en megszemléltük a Palace szálloda épületét, mely a Ritz mellett a város egyik legelegánsabb szállodája. Az épület ma a Medinaceli hercegek renovált palotájának egy részét is elfoglalja.

A Palace szálloda épülete

Szintén a téren található egy toledoi készítésű ajándéktárgyakat áruló üzlet, az Objetos de arte toledano. A bolt érdekessége, hogy felette a balkonokon különböző középkort idéző figurák láthatók. A kirakatokat hosszasan szemlélve késztetést éreztünk, hogy bemenjünk és itt is vásároljunk valami dísztárgyat. Elsősorban a kis gitár makettek keltették fel az érdeklődésünket és borsos ára ellenére /40 euró/ vettünk egyet. A kezében buzogányt tartó középkori harcos figura, legyezők és 1-2 kulcstartó se maradhatott el.

Ajándékbolt

Az ajándékbolt épülete

A balkonról kinéző középkori figurák

Az ajándékbolt egyik kirakatában látható lovagi jelenet

Középkori harcos

Gitár makett

Legyező

Legyező

Kulcstartók

A téren található még Cervantes szobra. A talapzatán két dombormű látható: az egyiken Don Quijotét és Sancho Panzát, a másikon a híres oroszlánkalandot örökítették meg.

Cervantes szobra

A Plaza de las Cortes és a Cervantes szobor

Sétánkat folytatva a Spanyol Képviselőház /Congreso de Diputados/ Carrera de San Jerónimora néző oldala mellett haladunk el. Az épület portikuszát hat korinthoszi oszlop tartja. A timpanon allegorikus domborművei az Alkotmányt, az Igazságosságot és a Munkát ábrázolják. A bejáratot két bronzoroszlán őrzi, amelyekhez az 1859-1860-as marokkói háborúban zsákmányolt ágyúkat olvasztottak be. Ez az az épület, amely előtt a mostanság olyan gyakorivá vált madridi tüntetések zajlanak. Szerencsére, amikor mi mentünk tüntetőktől mentes, nyugodt volt a környék.

A Spanyol Képviselőház homlokzata

A Spanyol Képviselőház bejáratát őrző bronzoroszlán

A Spanyol Képviselőház homlokzata

A Spanyol Képviselőház bejárata

Folytattuk tovább sétánkat a San Jerónimón.

Utcanévtábla a Carrera de San Jerónimón egy útkereszteződésnél

A mexikói nagykövetség épülete

Carrera de San Jerónimo

A Carrera de San Jerónimo és a Ventura de la Vega kereszteződése

Csináltunk egy közelebbi fotót a Miraflores-palotáról.

Miraflores-palota

Carrera de San Jerónimo - Hotel Santander

Megálltunk egy ezüst tárgyakat áruló bolt kirakata előtt és csináltunk néhány fotót.

Egy bolt kirakata

Megcsodáltuk a Plaza de Canalejason álló épületet, aminek szépségéből a felső részét körülölelő védőháló sem vont le.

Plaza de Canalejas

A Plaza de Canalejas másik tetszetős épülete

Megérkeztünk a Puerta del Sol-ra, amit már ugyan láttunk, de azért megálltunk és csináltunk még pár fotót a medve szoborról és a térről.

Puerta del Sol

Puerta del Sol

A Puerta del Sol és a maci szobor

Egy Hupikék töpikének öltözött figura jött oda hozzánk, Attila lefotózott vele, majd a figura elkérte a mobiltelefont és intett, hogy menjünk a szoborhoz, csinál rólunk képet. Persze utána tartotta a markát, így kénytelen voltam a kezébe nyomni egy kis aprót. Viszont mikor visszanéztük a képeket, sehol nem találtuk amit állítólag kettőnkről csinált, szóval át lettünk verve vagy csak szimplán nem tudta hogy működik az érintőképernyős mobiltelefon.